Veszélyes hűtőközeggel töltött rendszer javítása

Az R290-es propán hűtőközeg terjedése a hűtéstechnika minden területén egyre előrehaladottabb. Az EU szabályozás hazai életbe lépése az egyik oka annak, hogy minden hűtőrendszerrel foglalkozó szerelő előbb utóbb kénytelen lesz megismerkedni vele.A kereskedelmi forgalomban egyre több monoblokk rendszerű, lakásokban háztartásokban használatos készülék kerül értékesítésre és így háztartásban történő elhelyezésre. Ilyen készülékek közé tartozik a háztartási hűtőkészülék benne R600a hűtőközeggel vagy hőszivattyús ruhaszárítógép, háztartási hőszivattyús vízmelegítő R290-es hűtőközeggel. Emellett egyre több monoblokk vagy akár hidrosplit rendszerű hőszivattyú rendszer is kialakításra kerül. Ezeket a készülékeket nemcsak telepíteni, de javítani is szükséges akár a hűtőkör megbontásával is.

A háztartási hűtőszerelők évek óta - lassan több évtizede- nap mint nap gyakorlatilag veszélyes hűtőközeggel találkoznak. Az ilyen hűtőközeggel töltött rendszerek javítását végzik biztonságosan a megtanult és betartott biztonságos munkakörülmények mellett, lakásokban és azon kívül is. A háztartási hűtőkészülékekben használt izobután R600a és az R290 propán hűtőközeg egymáshoz nagyon hasonló. Mindkettő levegőnél nehezebb hűtőközeg ezért szivárgás esetén úgy viselkednek, mint a folyadék, vagyis a talaj közelében gyűlhet össze. Háztartási hűtőszerelőként már régóta tudjuk, hogy a rendszerből lefejtett hűtőközeget ki kell vezetni a készüléket magába foglaló helyiségből. A szerelési tevékenység során folyamatos szellőztetés, állandó légcsere szükséges, hogy elkerülhető legyen a hűtőközeg veszélyes felhalmozódása.

A vonatkozó klímagáz szabályozás szerint lakáscélú használat esetén legfeljebb 1 kg lehet a hűtőkörben lévő R290 vagy R600a mennyisége. Háztartási hűtőszekrényben általában 30-90 gramm közötti R600a töltetmennyiséggel számolhatunk, de egy háztartási célra tervezett hőszivattyús forróvíztárolóban sincs több 150 gramm R290-es hűtőközegnél. A hűtőközeg szerelése során arra kell ügyelnünk, hogy ne alakulhasson ki olyan mértékű hűtőközeg-levegő keverék, ahol hőforrás vagy szikraképződés esetén gyulladás jöhet létre!

Ezért a helyiségek mérete is meghatározza nemcsak az elhelyezhetőséget (kötelezően be kell tartani a gyártói előírásokat!) hanem a szerelési körülményeket is.

Szeretném szerelőtársaim részére leszögezni, a figyelmetlenség, szórakozottság itt már nem megengedett! Az R600a és R290 hűtőközeg veszélyes anyag, főleg akkor, ha félvállról vesszük a vele kapcsolatos tevékenységet és „rutinból” dolgozunk!

Nézzük meg, hogyan kell egy R290-el töltött hőszivattyús forróvíztárolót hűtőköri -kalorikus- szempontból ellenőrizni és szükség esetén a rendszert megbontani:

Először is, csak akkor végezzünk hűtőkör megbontásával járó mérést és javítást, ha a hibakeresés során már mindent más lehetőséget ellenőriztünk és kizártunk!

Első lépésként biztosítsuk a helyiség jó szellőzését, legjobb az ú.n. kereszthuzattal.

A hőszivattyún könnyen beazonosítható az a szerviz töltőcsonk, amit mi magunk is felhasználhatunk nyomásméréshez. Ezeket a csővégeket a gyártás során lezárják, hogy ne szökhessen el a rendszerből a beletöltött hűtőközeg. Szeleppel ellátott csatlakozót nem használunk pontosan az esetleges szivárgás lehetőségének elkerülése miatt.

A rendszerben lévő nyomásméréshez felszúró fogót vagy felszúrócsatlakozót kell használnunk, mert az ilyen hűtőközeggel töltött rendszereket lánggal vagy hővel megbontani nem szabad!

A felszúró fogót úgy kell beállítani, hogy a felszúró tüske a cső hátsó oldalát már ne sértse meg, de a felszúrás során a cső megfelelően ki legyen lyukasztva. A fogóra vagy csatlakozóra rácsatlakoztatott nyomásmérőn tudjuk a rendszerben lévő nyomást ellenőrizni.

A nyomásmérés eredményétől függően vagy a rendszert le kell zárni, vagy tovább kell bontani.

Amennyiben tovább bontás, vagyis lefejtés a következő lépés, akkor a felszúró fogón vagy szelepen keresztül kell a hűtőközeget lefejteni. 150 gramm mennyiségig ezt megtehetjük úgy, hogy egy PVC csövön a szabadba kivezetjük. A cső végében el kell helyezni egy olyan fém csővéget, ami szétteríti a levegőben a hűtőközeget. Ezt diffúzornak hívjuk. A cső végének elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy ne legyen a közelben sem pince, csatorna nyílás vagy mélyedés, ahol a gáz felgyűlhetne és arról is meg kell győződni, hogy nem tud egy nyílászárón keresztül visszajutni a helyiségbe.

Ha a töltet mennyiség ennél nagyobb, akkor a hűtőközeg lefejtés szabályai szerint, szikramentes lefejtőkészülékkel a megfelelő palackba kell visszafejteni.

Következő lépésként, a felszúró fogó szervízcsatlakozóján keresztül, levákuumoljuk a berendezést, majd oxigénmentes nitrogénnel megtöltjük. A nitrogént ezután a szabad levegőbe ürítjük, majd újból vákuumoljuk a javításra váró rendszerünket.

A veszélyes hűtőközegtől ezzel a módszerrel megszabadított hűtőkört vágással (görgős csővágó) megnyithatjuk. A javítás elvégzése során a kivágott alkatrész helyére beszerelt új alkatrész csatlakozóinak forrasztásához mindenképpen áramoltatni kell nitrogént. Ezért akár két ponton is megnyithatjuk vágással a rendszert. Természetesen erre a célra a felszúró fogót is használhatjuk, hogy a rendszerben át tudjon haladni a nitrogén. Az öblítéshez alacsony nyomást kell folyamatosan biztosítani. Ez a nyomás érték jellemzően 0,2-0,3 bar közötti érték.

Ha beforrasztottuk a cserélt alkatrészt, akkor az egyik megnyitott pontot lezárjuk. Ennek legegyszerűbb módszere, ha ú.n. elszorítófogóval összenyomjuk a rézcsövet és az elszorítás után elvágott csővéget összelapítjuk. Ezt a lapítást forrasztással lezárjuk. A másik nyitott csővégre vagy egy szeleppel ellátott hosszabb csövet forrasztunk a gyorscsatlakozó részére vagy használhatjuk az ú.n. Hansen csatlakozót is. Ezt azért is ajánlom, mert gáztömör csatlakozást egyszerűen tudjuk létrehozni és utána elszorítással lezárni.

Ha elkészült a szervizcsatlakozás, akkor nyomáspróbát kell végezni nitrogén használatával a rendszeren. Javasolt legalább 15-20 bar nyomást létrehozni és a javítási helyek mellett a lehetséges szivárgási helyeket is habzó anyaggal ellenőrizni.

Ha a nyomáspróba sikeres volt, akkor jöhet a rendszer vákuumolása, majd a grammra pontos mennyiségű hűtőközeg betöltése.

A betöltés végén a szervizcsatlakozás elött két helyen el kell szorítani a rézcsövet, majd a második szorításnál a fogót zárt állásban rajta hagyjuk a csövön. Az elszorító fogó után csővágóval levágjuk a felesleges rézcsövet, majd a cső végét összelapítjuk egy oldalcsípő vagy kombináltfogóval. Ezután habzó anyaggal vagy propán érzékelésére alkalmas elektronikus szivárgáskeresővel ellenőrizzük, hogy van-e szivárgás a cső végénél. Ha nincs, akkor ezt a véget is leforraszthatjuk. Csak ezután szabad az elszorítófogót levenni a csőről. Javasolt a teljes összeszerelés elött még egyszer ellenőrizni a feltöltött rendszert, hogy nincs-e estelegesen szivárgás.

A rendszer lefejtése és feltöltése során szigorúan be kell tartani az éghető gázokra előírt biztonsági követelményeket és a folyamatos szellőztetést!

Az így elvégzett javítási folyamat biztonságos, nem hordoz különleges veszélyt se a szerelőre, sem az ügyfélre.

A képek illusztrációk, részben mesterséges intelligencia által generált kép illetve a szerző által készített kép.

Egyéb gyakorlati információk a hőszivattyúk és légkondicionálókkal kapcsolatban megtalálhatók az APPLiA Magyarország Egyesülés gondozásában kiadott „Lakossági hőszivattyúk – Működés és javítás gyakorlati szemmel„ szakkönyvben.

Szerző: Madarász Tamás háztartásigép-szerelő, klíma- és hőszivattyú-szerelő szakoktató, az APPLiA Magyarország Egyesülés szakképzési szakoktatója.