Elállás webáruházi vásárlásnál

1. Kinek jár a 14 napos elállási jog?

A jog a vállalkozással szerződő fogyasztót illeti meg, vagyis főszabály szerint azt a természetes személyt, aki nem a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el.

• Magáncélra vásárló természetes személy: főszabály szerint fogyasztó.
• Szakmai célra vásárló személy vagy cég: főszabály szerint nem fogyasztó.
• Céges névre és adószámra kért számla: fontos jelzés lehet, de vitás esetben a vásárlás tényleges célja is számíthat.

A kereskedő önként a vállalkozási vevőknek is adhat visszaküldési lehetőséget. Ezt azonban világosan el kell különíteni a fogyasztók jogszabályon alapuló jogától.

2. Mikor indul és mikor jár le a 14 nap?

Áru vásárlásánál a határidő főszabály szerint akkor indul, amikor a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő személy átveszi az árut. Az átvétel napja nem számít bele; a számítás a következő napon kezdődik. Ha az utolsó nap munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

A fogyasztó már az áru átvétele előtt, akár közvetlenül a rendelés után is elállhat. A határidő betartásához elég, ha a nyilatkozatot a 14. nap lejárta előtt elküldi; a terméknek nem kell eddig visszaérkeznie.

3. Hogyan állhat el a fogyasztó?

A fogyasztó a rendelet szerinti nyilatkozatmintával, bármely más egyértelmű nyilatkozattal – például e-mailben vagy levélben –, illetve az online elállási funkcióval is közölheti döntését.

Nem kötelező a mintát használnia. A kereskedő nem írhatja elő azt sem, hogy az elállás kizárólag egy meghatározott ügyfélszolgálati csatornán, ajánlott levélben vagy előzetes engedélykérés után érvényes. A nyilatkozatból annak kell egyértelműen kiderülnie, hogy a fogyasztó meg akarja szüntetni az érintett szerződést.

4. A 2026-tól kötelező online elállási funkció

2026. június 19-től az online felületen kötött szerződéseknél nem elegendő csupán egy e-mail-címet vagy általános kapcsolatfelvételi űrlapot megadni. A webshopnak az elállási idő teljes tartama alatt:

1. jól látható és könnyen elérhető, „elállás a szerződéstől” feliratú funkciót kell biztosítania;
2. lehetővé kell tennie a döntés, a név, a szerződésazonosító és a visszaigazoláshoz használt elektronikus elérhetőség megadását;
3. az elküldés előtt „elállás megerősítése” funkciót kell megjelenítenie;
4. indokolatlan késedelem nélkül tartós adathordozón – tipikusan e-mailben – átvételi elismervényt kell küldenie;
5. a visszaigazolásban fel kell tüntetnie a nyilatkozat tartalmát, valamint az elküldés napját és időpontját.

A funkciónak mobilon is működnie kell, nem vezethet hibás oldalra, és a vendégként vásárlót nem célszerű olyan fiókba való belépésre kényszeríteni, amellyel nem rendelkezik. Egy általános kapcsolatfelvételi űrlap csak akkor megfelelő, ha ténylegesen teljesíti valamennyi követelményt.

5. Mit kell a vásárlás előtt közölni?

Az információ legyen könnyen megtalálható, világos és közérthető. Az ÁSZF-be rejtett, homályos vagy egymásnak ellentmondó mondatok nem elegendők. Az elállással kapcsolatban legalább az alábbiakról kell tájékoztatni:

• az elállási vagy felmondási jog fennállása, határideje és kezdőnapja;
• a jog gyakorlásának módjai, az online funkciót is beleértve;
• a nyilatkozat címzettje és elérhetőségei;
• a rendelet 2. melléklete szerinti nyilatkozatminta;
• az áru visszaküldésének módja, címe és határideje;
• ki viseli a visszaküldés közvetlen költségét;
• postán nem visszaküldhető árunál a visszafuvarozás összege, vagy annak észszerűen becsült legmagasabb összege;
• az esetleges értékcsökkenési felelősség;
• ha nincs elállási jog, ennek ténye, pontos oka és az elvesztés körülményei;
• szolgáltatás vagy digitális tartalom esetén a korai teljesítés külön szabályai.

A rendelet 1. melléklete minta-tájékoztatót, a 2. melléklete nyilatkozatmintát ad. A zárójeles útmutatókat ki kell tölteni, a nem alkalmazandó változatokat törölni kell, és a szöveget a webshop tényleges működéséhez kell igazítani.

6. Mi történik az elállás után?

A fogyasztó feladata

A fogyasztó az elállás közlésétől számított legfeljebb 14 napon belül visszaküldi vagy átadja az árut, kivéve, ha a kereskedő vállalta annak visszafuvarozását. A határidő megtartott, ha a fogyasztó a 14. nap lejárta előtt feladja az árut.

Főszabály szerint a fogyasztó viseli a visszaküldés közvetlen költségét, de csak akkor, ha erről előzetesen megfelelő tájékoztatást kapott. Kezelési, adminisztrációs vagy „újrakészletezési” díj külön nem számítható fel.

A kereskedő feladata

A kereskedő az elállásról való tudomásszerzéstől számított legfeljebb 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által megfizetett összeget. A teljes rendeléstől való elállásnál ez főszabály szerint az áru vételárát és az eredeti, legolcsóbb szokásos kiszállítás költségét is magában foglalja.

Ha a fogyasztó a legolcsóbb szokásos szállításnál drágább módot – például expressz kézbesítést – választott, a különbözetet nem kell visszafizetni. Más visszatérítési mód, például utalvány csak a fogyasztó kifejezett beleegyezésével alkalmazható, és emiatt nem terhelheti díj.

7. Kipróbálhatja-e a fogyasztó az árut?

Igen. A fogyasztó olyan mértékben vizsgálhatja meg és próbálhatja ki az árut, amennyire annak jellege, tulajdonságai és működése megállapításához szükséges – lényegében úgy, ahogyan ezt egy üzletben is megtehetné.

Az ezt meghaladó használatból eredő, tényleges értékcsökkenésért felelhet. Az értékcsökkenést nem lehet automatikus százalékkal vagy büntetődíjként levonni: annak valósnak, arányosnak és bizonyíthatónak kell lennie. Érdemes a visszaérkezett áru állapotát fényképpel és jegyzőkönyvvel dokumentálni.

8. Mikor nincs elállási jog?

A kivételeket szűken, az adott termékre vagy szolgáltatásra szabva kell alkalmazni. Nem elegendő annyit írni, hogy „felbontott terméket nem veszünk vissza”. A leggyakoribb kivételek:

• a fogyasztó utasítására készített vagy egyértelműen személyre szabott, nem előre gyártott áru;
• romlandó vagy rövid ideig minőségét megőrző áru;
• zárt csomagolású, egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontás után vissza nem küldhető áru, ha a zárást felbontották;
• átadás után más áruval elválaszthatatlanul vegyülő áru;
• felbontott, lezárt csomagolású hang- vagy képfelvétel, illetve szoftverpéldány;
• egyedi hírlap, folyóirat és időszaki lap, az előfizetés kivételével;
• meghatározott időpontra szóló szállás, fuvarozás, autókölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős szolgáltatás;
• nyilvános árverésen kötött szerződés;
• a fogyasztó kérésére végzett sürgős javítás vagy karbantartás a kért munkára és a szükséges cserealkatrészekre korlátozva;
• teljesen teljesített szolgáltatás, illetve nem tárgyi adathordozón adott digitális tartalom, ha a jogszabályban előírt előzetes nyilatkozatok és visszaigazolások megtörténtek.

9. Szolgáltatás és digitális tartalom: külön figyelmet igényel

Ha a fogyasztó azt kéri, hogy a szolgáltatás teljesítése már a 14 nap lejárta előtt kezdődjön meg, ehhez kifejezett, tartós adathordozón közölt kérés szükséges. Ha ezután felmond, az addig arányosan teljesített szolgáltatás díja kérhető tőle, feltéve, hogy a szükséges előzetes tájékoztatást megkapta.

Digitális letöltés vagy azonnal hozzáférhető digitális tartalom esetén nem elég az ÁSZF általános elfogadása. A teljesítés megkezdéséhez és az elállási jog elvesztéséhez kifejezett, aktív fogyasztói nyilatkozat, a jogvesztés egyidejű tudomásulvétele és az előírt visszaigazolás is kell.

Elállás vagy hibás teljesítés?

10. Egyszerű belső ügyintézési folyamat

1. Fogadás: minden csatornáról – online funkció, e-mail, levél, személyes bejelentés – egy közös nyilvántartásba kerüljön az ügy.
2. Időbélyegzés: rögzítsd a beérkezés idejét, a rendelést és a fogyasztó nyilatkozatát.
3. Visszaigazolás: az online funkciónál küldd ki a kötelező tartalmú e-mailt; más elektronikus nyilatkozatot is célszerű azonnal visszaigazolni.
4. Visszaküldési tudnivalók: add meg a címet és a gyakorlati információkat, de ne állíts új feltételt az elállás elé.
5. Áruátvétel: dokumentáld a dátumot, a tartozékokat és az állapotot, szükség esetén fényképpel.
6. Visszatérítés: számítsd ki a visszajáró összeget, ellenőrizd az eredeti fizetési módot és a határidőt.
7. Lezárás: küldj elszámolást, és őrizd meg a bizonyítékokat az adatvédelmi és számviteli szabályokkal összehangolt ideig.

Rövid nyilatkozatminta a fogyasztó részére

A webshopnak a saját nevét, postai címét és e-mail-címét előre be kell illesztenie. A fogyasztó akkor is érvényesen elállhat, ha nem ezt a mintát használja.

Kereskedői gyorsteszt

• Az ÁSZF, a GYIK, a rendelési visszaigazolás és az ügyfélszolgálati gyakorlat ugyanazt mondja.
• A visszaküldési cím valós és elérhető; a raktár ismeri a folyamatot.
• A visszatérítés minden használt fizetési móddal határidőben megoldható.
• Az elállást nem kötik számlához, eredeti csomagoláshoz, indokoláshoz vagy előzetes engedélyhez.
• Az értékcsökkenést egyedileg, bizonyíték alapján állapítják meg.
• A kivételeket termékkategóriánként ellenőrizték.
• Az online funkció mobilon és vendégként is használható, kétlépcsős és automatikusan visszaigazol.
• A rendszer naplózza a nyilatkozat tartalmát, dátumát, időpontját és a kiküldött visszaigazolást.
• Szabadság vagy betegség idejére is van helyettesítés, ezért a visszatérítési határidő nem csúszik meg.

Hivatalos jogszabályi és hatósági források

• 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet – különösen a 11. és 20–29. §, valamint az 1–2. melléklet
• 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet – az elektronikus elállási funkciót bevezető módosítás
• NKFH: Elállási funkció – gyakorlati tudnivalók webáruházak részére
• NKFH: A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az elállási funkció biztosítását
• 2011/83/EU irányelv a fogyasztók jogairól