Jogszabályi téma
Jótállási ismeretek
Akár terméket értékesítünk, akár szolgáltatást nyújtunk, alkalmaznunk kell a rá vonatkozó szabályokat.
Jogszabályi állapot: 2026. szeptember 22.
A jótállás alapjai
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A jótállás lehet önkéntesen vállalt, de jogszabály is előírhatja. Így a 10 000 forintot elérő, rendeletben felsorolt új tartós fogyasztási cikk megvásárlásakor kötelező jótállás jár.
A kellék- és termékszavatosság szabályai külön, a szavatossági ismeretek oldalon olvashatók.
A fizetős javításokra vonatkozó szabályok külön, a fizető javítás jótállási oldalán olvashatók.
Jótállás új készülékre
151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet
A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti, új tartós fogyasztási cikk eladására irányuló kiskereskedelmi szerződésre kötelező jótállás vonatkozik. A szabályozás 2026. március 1-jétől a mikro-, kis- és középvállalkozások kiskereskedelmi vásárlásaira is kiterjed: e rendelet alkalmazásában az ilyen vásárlást a szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységükön kívülinek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terméket a gazdasági tevékenységükben elszámolják-e.
Ez a „fogyasztóként” kezelés kifejezetten a 151/2003. Korm. rendelet szerinti kötelező jótállásra vonatkozik. Nem jelenti azt, hogy egy KKV minden más fogyasztói jogviszonyban automatikusan a Ptk. szerinti fogyasztóvá válik.
A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amely a terméket értékesítette. A szerződés megkötését számla vagy nyugta bemutatásával bizonyítottnak kell tekinteni.
A jótállás időtartama:
- a)10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- b)250 000 forint eladási ár felett három év.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk átadásakor kezdődik. Ha az üzembe helyezést a vállalkozás, annak megbízottja vagy más, erre feljogosított személy végzi, a kezdőnap az üzembe helyezés napja. Ha a jogosult a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónap után helyezteti üzembe, a jótállás kezdőnapja az átadás napja.
A tartós fogyasztási cikkek felsorolása külön rendeletben található. (10/2024 IM rendelet)
A jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az idővel, amíg a terméket nem tudták használni, vagyis ameddig a javítás tartott.
A jótállási jegy kötelező tartalmát a rendelet szabályozza. A jótállási jegy hiánya vagy szabálytalan kiállítása nem érinti a jótállás érvényességét. A vállalkozásnak a 100 000 forintot meghaladó eladási árú termékhez kell jótállási jegyet kiállítania. A 100 000 forintot meg nem haladó terméknél a vállalkozásnak tartós adathordozón kell átadnia a termék azonosítására, a jótállási jogokra és a békéltető testületre vonatkozó tájékoztatást; az igény számlával vagy nyugtával is érvényesíthető.
Jótállási jegy kötelező elemei:
- a)a vállalkozás (jótállásra kötelezett) nevét, címét,
- b)a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint gyártási számát, ennek hiányában más azonosító adatát,
- c)a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
- d)a szerződéskötés (eladás), valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
- e)a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
- f)az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
- g)nem elektronikus jótállási jegynél a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását,
- h)a fogyasztási cikkért fizetett vételárat, valamint
- i)ha rendelkezésre áll, a javítószolgálat nevét, címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét.
A jótállási jegynek arra is utalnia kell, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti.
A jótállási jegy elektronikusan is átadható, kivéve, ha a jogosult másként kéri. A vállalkozásnak legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell hozzáférhetővé tennie. Letöltési cím alkalmazásakor a dokumentumnak a jótállási idő végéig elérhetőnek kell maradnia. A rendelet szerinti tartalmú elektronikus számla jótállási jegyként is szolgálhat.
A jótállási jegy hiánya vagy hibás kitöltése nem szünteti meg a jótállást. Ha a jogosult számlával vagy nyugtával igazolja az ellenérték megfizetését, a jótállási jogait e bizonylattal is érvényesítheti.
A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti.
A rendelet az alábbi esetekben – a jogosult eltérő rendelkezése és a rendeletben felsorolt jármű-kivételek hiányában – kötelező cserét vagy, ha a csere nem lehetséges, vételár-visszafizetést ír elő:
- –Ha a termék bármely jótállási javítás során nem javítható: csere nyolc napon belül, ennek hiányában a vételár visszafizetése nyolc napon belül.
- –Ha három kijavítás után a termék ismét meghibásodik: csere nyolc napon belül, ennek hiányában a vételár visszafizetése nyolc napon belül.
- –Ha a javítás a jótállási igény közlésétől számított harmincadik napig nem készül el: csere a harminc nap eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül, ennek hiányában a vételár visszafizetése nyolc napon belül.
Ha a vásárlástól vagy üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül érvényesített csereigény alapjául szolgáló hiba akadályozza a rendeltetésszerű használatot, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre. A terméket nyolc napon belül ki kell cserélnie; ha ez nem lehetséges, a vételárat haladéktalanul vissza kell fizetnie.
A jótállási igény kezelésének alapvető feltételei:
- –a szerződés megkötésének igazolása jótállási jeggyel, illetve a rendelet szerinti esetben számlával vagy nyugtával,
- –a rendelet hatálya alá tartozó kiskereskedelmi vásárlás és termék,
- –a vállalkozás csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Szerelői teendők jótállási javításnál
- 1.A vállalkozásnak a nála bejelentett jótállási igényről jegyzőkönyvet kell felvennie, és annak másolatát igazolható módon haladéktalanul át kell adnia a jogosultnak. A javítószolgálatnál közvetlenül leadott termékről elismervényt kell adni.
- 2.A javítás során csak új alkatrész építhető be. A jótállási jegyen vagy a munkalapon rögzíteni kell a bejelentés és átvétel idejét, a hiba okát, a javítás módját és a visszaadás időpontját.
- 3.A javítószolgálat nyolc napon belül értesíti az értékesítő vállalkozást, ha a termék nem javítható, a javítás várhatóan tizenöt napnál hosszabb, vagy harminc napon belül nem lehetséges.
- 4.Törekedni kell arra, hogy a kijavítás tizenöt napon belül megtörténjen; ennél hosszabb várható idő esetén tájékoztatni kell a jogosultat a javítás várható időtartamáról.
- 5.A rögzített bekötésű, tíz kilogrammnál nehezebb vagy kézi csomagként tömegközlekedésen nem szállítható terméket az üzemeltetés helyén kell javítani. Ha ez nem lehetséges, a le- és felszerelésről, valamint az elszállításról és visszaszállításról a vállalkozás vagy a javítószolgálat gondoskodik.