Jogszabályi téma
Szavatossági ismeretek
A szavatosság a szerződés megfelelő teljesítéséért fennálló, jogszabályon alapuló felelősség.
Jogszabályi állapot: 2026. szeptember 22.
A kellékszavatossági kötelezett főszabály szerint az a vállalkozás, amely a vevővel vagy megrendelővel szerződött. A számla fontos bizonyíték, de önmagában nem dönti el a jogviszonyt.
A szavatosság alapjai
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szavatossággal kapcsolatos szakaszai a szerződések teljesítéséhez kötődő kellék- és termékszavatosság kérdéseit szabályozzák.
Adásvételnél a vevő az eladóval, javítási vagy más szolgáltatásnál a megrendelő a szolgáltatást vállaló féllel kerül szerződéses kapcsolatba. A kellékszavatossági kötelezettet a tényleges szerződéses jogviszony alapján kell meghatározni.
Kellékszavatosság akkor merül fel, ha a teljesítés a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A megfelelőség vizsgálatánál a termék vagy szolgáltatás jellegét és a jogosulttal közölt tulajdonságokat is figyelembe kell venni.
Néhány fontos jogi fogalom
Gyártó: a termék előállítója, importtermék esetén az Európai Unió területére behozó importőr, valamint az is, aki a terméken nevének, védjegyének vagy más megkülönböztető jelzésének feltüntetésével önmagát gyártóként tünteti fel.
Importőr: aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az EU belső piacán.
Szerződő vállalkozás (kellékszavatossági kötelezett): az a fél, amely a szerződés alapján a termék átadására vagy a szolgáltatás teljesítésére köteles. A számla és a nyugta segít azonosítani, de a teljes szerződéses jogviszony számít.
Fogyasztó: önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
Felhasználó: aki a terméket megvásárolja, megrendeli vagy használja; személye nem feltétlenül azonos a fogyasztóval.
CE megfelelőségi jelölés: a gyártó nyilatkozata arról, hogy a termék megfelel a rá alkalmazandó uniós követelményeknek, és elvégezték a szükséges megfelelőségértékelést. A jelölés nem hatósági jóváhagyás és nem minőségi tanúsítvány.
Használati és kezelési útmutató: maradandó formában a gyártó által a fogyasztó vagy a felhasználó számára készített tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. A fogyasztó részére a kezelési-, beépítési- és használati útmutatót a kereskedőnek kell átadnia az értékesítés során.
Határidők: A vevő a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles azt közölni az eladóval. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a hiba felfedezésétől számított két hónapon belüli közlés késedelem nélkülinek minősül. Fogyasztó és vállalkozás közötti ingó dolog adásvételénél a kellékszavatossági igény főszabály szerint a teljesítéstől számított két év alatt évül el.
Kellékszavatosság
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A jogok pontos köre és sorrendje a szerződés típusától függ.
Fogyasztói áru-adásvételnél a fogyasztó elsődlegesen kijavítást vagy kicserélést kérhet. A választott megoldás kizárható, ha lehetetlen, vagy a másik megoldáshoz képest aránytalan többletköltséget okozna. A 373/2021. Korm. rendelet meghatározott eseteiben árleszállítás vagy a szerződés megszüntetése is kérhető. Más szerződéseknél, például javítási szolgáltatásnál, a Ptk. megfelelő szabályait kell alkalmazni.
A kellékszavatossági igény alapja a hibás teljesítés. A fogyasztónak a szerződés megkötését kell igazolnia; a vonatkozó fogyasztói igényintézési szabályok szerint számla vagy nyugta bemutatásával a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni.
Ez azt jelenti, hogy ha nem azt kapja a vásárló vagy megrendelő, amiben megállapodtak, akkor a kötelezett hibásan teljesít. Hibás a teljesítés akkor is, ha a hiba oka gyártási eredetű.
Fogyasztó és vállalkozás közötti áru-adásvételnél az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítéstől számított egy éven belül felismert hiba már a teljesítéskor fennállt, kivéve, ha ez az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatályán kívüli, Ptk. szerinti fogyasztói hibás teljesítési esetekben a hat hónapos vélelem lehet irányadó.
A bizonyítási teher az igény jogalapjától és a hiba felismerésének időpontjától függ.
Termékszavatosság
A fogyasztó ingó dolog hibája esetén a gyártóval szemben közvetlenül is érvényesíthet termékszavatossági igényt. Akkor hibás a termék, ha nem felel meg a gyártó általi forgalomba hozatalkor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Termékszavatosság alapján a fogyasztó a gyártótól a hiba kijavítását, vagy – ha ez megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a termék kicserélését kérheti. A gyártót a forgalomba hozataltól számított két évig terheli ez a kötelezettség; a Ptk. külön mentesülési okokat is meghatároz.
Az eladó vagy a szolgáltató valótlan hirdetési állítása önmagában nem alapoz meg vele szemben termékszavatossági igényt. Az ilyen állítás a szerződésszerűség vagy a kereskedelmi kommunikáció megítélésénél lehet fontos.