Jogszabályi téma
Fizető javításra vonatkozó jótállás
A fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállási szabályai.
Jogszabályi állapot: 2026. szeptember 22.
A javításért a fogyasztóval szerződő szolgáltató felel. A számla fontos bizonyíték, de a kötelezettet a tényleges szerződéses jogviszony alapján kell meghatározni.
Jótállás fizető javításnál
249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról
Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás (szolgáltató) közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a javító-karbantartó szolgáltatás és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli.
A rendelet szerinti kötelező jótállás nem vonatkozik arra a szolgáltatásra, amelyet korábbi jótállási vagy szavatossági igény alapján teljesítettek.
A jótállás időtartama hat hónap. A határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolog visszaadásakor, illetve – ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi – az üzembe helyezés napján kezdődik.
A vállalkozás (szerviz) a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor jótállási jegyet köteles rendelkezésre bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a tartalom jól olvashatóságát. A jótállási jegy elektronikusan is átadható, kivéve, ha a fogyasztó másként kéri.
A jótállási jegyen fel kell tüntetni
- a)a vállalkozás (szerviz) nevét és címét;
- b)az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
- c)a szolgáltatás díját;
- d)a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti;
- e)a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, személygépkocsi és motorkerékpár esetén pedig a kilométeróra állását.
A jótállási jegynek arra is utalnia kell, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.
A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.
Jótállási igény bejelentésekor a szerviznek jegyzőkönyvet kell felvennie, és annak másolatát haladéktalanul, igazolható módon át kell adnia a fogyasztónak. Ha az igény teljesíthetőségéről azonnal nem tud nyilatkozni, álláspontjáról öt munkanapon belül, elutasítás esetén az indokok és a békéltető testület igénybevételének lehetősége megjelölésével kell értesítenie a fogyasztót. A jegyzőkönyvet három évig meg kell őrizni.
A javításra átvett dologról elismervényt kell adni, amely tartalmazza a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, az átvétel időpontját és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a megjavított dolgot átveheti. Az elvégzett javítást a jótállási jegyen vagy munkalapon is dokumentálni kell.
Ha a hibás teljesítés miatt a dolog el- vagy visszaszállítása szükséges, arról a vállalkozás gondoskodik. Kivételt jelentenek a rendeletben felsorolt járművek, továbbá a tíz kilogrammnál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok.
A lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások, a háztartási gépek és készülékek, valamint a barkács- és kerti szerszámok javítása szerepel a rendelet mellékletében. A klíma- és hőszivattyú-javítás besorolása a konkrét munka tárgyától függ; adott esetben lakás-karbantartásként vagy háztartási készülék javításaként értelmezhető. Ez gyakorlati értelmezés, mert a rendelet ezeket nem említi külön név szerint; vitás esetben a hatóság vagy a bíróság dönthet.